Juhász Gyula

Tanár, költő, újságíró

A nyugatosok közül talán a legtragikusabb sorú magyar költő Juhász Gyula.

A szegedi piarista gimnázium tanulója, érettségije előtt meghal édesapja.

Pestre megy az egyetemre latin-magyar bölcsész szakra, a tanári vizsga megszerzése után máramarosi, lévai, nagyváradi, szakolcai, makói középiskolák tanára.

1908 őszén találkozik Sárvári Annával (Nusival), az  Anna versek ihletőjével, akibe reménytelenül szerelmes lesz. A kortársak szerint Anna erősen molett, nem igazi nőideál, de tényleg szőke és kékszemű, fiatal, mindössze 21 éves nem különösen tehetséges szinésznő. A  csendes, félénk, zárkózott költő közeledését nem méltányolja, nem érti, és nem foglakozik vele, néhányszor találkoznak csupán.

A színésznő így nyilatkozik kapcsolatukról : "én nem tehetek róla, hogy olyan halálosan belém szeretett ... nem szerettem, nem tudtam szeretni ... ”

Megismerkedésük után egy évvel Anna Nagyváradról más társulathoz szerződik.

Édesapja korai elvesztése, édesanyjával való talán túl szoros lelki kapcsolata és sikertelen szerelmei egyre mélyebb és sötétebb súlyos depresszióba sodorják.
Erős dohányos, rendszeres italozásba menekül.

1917 után politikai támadások miatt otthagyja a tanári pályát, Szegeden különböző lapokban újságíró.
Jó barátja Móra Ferenc, rendszeresen ír a Nyugatba.

A sötét depresszió szinte felőrli, utolsó éveiben már nem is küzd ellene,töbszöri öngyilkossági kísérlet után, 1937-ben nagymennyiségű altatót vesz be, nem tudják már megmenteni.

Halála után Anna így nyilatkozott

"csak később, soká hallottam, hogy verseket ír hozzám...nekem ezekhez az Anna-versekhez semmi, de semmi közöm. Ezek a csodálatos versek csak a szőke hajamnak,
kék szememnek és Juhász Gyula elképzelt ideáljának szóltak, de nem nekem és nem hozzám.”

A költő halála után
egy évvel a balesetet szenvedett és a színészi pályát kényszerűen abbahagyó, anyagilag megrendült második házasságában élő Sárvári Anna is öngyikosságba menekült, egy "Annának örök szerelemmel" Juhász Gyula dedikálású verskötettel a kezében...