Érzelmes ballagási idézet és ének.
Elmegyek, elmegyek, Hosszú útra megyek. Hosszú út porából Köpönyeget veszek. magyar népdal Az elszakadás áll előttünk, Világi lárma csalogat, Az útra néz mindenki köztünk, Kigyúl az ifjú gondolat. Puskin Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan. Saint-Exupéry	Fotó:Jakab Béla

Ballag már a vén diák tovább, tovább.

Isten veletek, cimborák, tovább, tovább.
Ez út hazámba visszavisz, barátok leszünk akkor is.
Tovább, tovább, tovább… Fel búcsúcsókra, cimborák!

hagyományos diákének

Ám, úgy kell lennie:

A végtelen felé halad az út,
Amely a végtelenbõl érkezik.

Illyés Gyula

Mi dolgunk a világon?

Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért.

Vörösmarty Mihály

Gyönyörű az, ha az ember célba lát

S eléri azt, tűzön-vízen át.

Henrik Ibsen

Ha van mihez bízhatnod a jelenben,

Ha van mit érezz, gondolj és szeress,
Maradj az élvvel kínáló közelben
S tán szebb, de csalfább távolt ne keress.

Vörösmarty Mihály

Légy tölgyfa, mit a fergeteg

ki képes dönteni,
De méltóságos derekát
Meg nem görbítheti

Petõfi Sándor

És érezzék egy kézfogásról rólad,

hogy jót akarsz és te is tiszta , s jó vagy
Egy tekintetük  elhitesse véled
Szép dolgokért élsz, és érdemes élned.

Váci Mihály

Hiába fürösztöd önmagadban,

Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fûszálon pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.

József Attila

Ah vége, vége! Vagy ki tudja?

Diák marad az ember, amíg él,
Leckéjét a sírig tanulja:
Nehezebbet folyvást a réginél!

Reviczky Gyula

Szabadon bûn és erény közt

Választani mily nagy eszme,
S tudni mégis, hogy felettünk
Pajzsul áll Isten kegyelme
Tégy bátran hát.

Madách Imre

A búcsúzónak minden emlék drága,

Egy száraz lomb, egy moha, egy kis kavics,
Hogy emlékezzék a távolban is
A helyre, melyre visszavonja vágya,
Tanú lesz az érzéseiről halálig,
S egy semmi így legdrágább kincsé válik.

Goethe

Lehet, hogy gyenge még a hangunk

Lehet, hogy léptünk még bizonytalan,
De indulunk a szépet, jót akarjuk,
Érezzük, hogy hitünknek szárnya van.

Juhász Gyula

Milyen szép,

ha minden tengerhez, mely ránk vár,
van egy folyó a számunkra.

Alexander Barrico

 

 

Régi harcok, régi, kopott könyvek

Derű, mosoly, néha fájó könnyek
Múlik minden, rohannak az évek
Búcsút mondunk, múló diákévek.

Ernest Hemingway

Karod erős - szíved emelkedett:

Végtelen a tér, mely munkára hív.

Madách Imre

 

Fény vagy te is, lobogj hát,

Melegíts és égess,
Hinned kell, hogy a világ
Teveled is ékes.

Tóth Árpád

	Fotó: ismeretlen