Szerelmes idézet, versek. Ha  messze van Ő, amikor néha aludni is nehéz.

Nem jön az álom, az enyhetadó, mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár. Radnóti Miklós Akkor elviselhetetlen valakinek a hiánya, amikor meletted ül és tudod sosem lehet a tiéd. Gabriel García Márquez Keres a lelkem, kíván a szám... De hiába hívlak, csak a magány nyit rám! Könnyes szemmel a telefonod várom, a fájdalom ajtaját magamra zárom. A lelkedben keress, ha néha hiányzom. ismeretlen

Fotó: Diego Cupolo

Ez a legnyomorultabb érzés.

Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. ...S ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár. Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. Már csak a világ végtelen esélyeiben bízol. Hol keressed? S aztán, ha megtaláltad, mit mondjál neki?... És mégis várod.

Márai Sándor

Mint nyári éjszakán

A csillagot:
Úgy nézlek csöndes vággyal én,
Ha egyedül vagyok

Reviczky Gyula

A távollét a mérsékelt szerelmet csökkenti,

az erőset fokozza.

La Rochefoucauld

Mily furcsa, hogy nekem most tőled el kell mennem,

Mily furcsa, hogy az utcán majd szivarozva lépek,
S lekötnek majd ügyek, gondok és emberek.
S csak úgy viszlek szivemben, mint tárcámban egy képet,
Mit futó pillanatra s csak nagyritkán lehet,
Hogy megcsókoljam én, titokban elővennem.

Tóth Árpád

Szeretnélek még egyszer látni,

Meggyógyítna egy pillanat.
Mit szenvedtem, feledni tudnám,
S még egyszer örömest feldúlnám
Éretted ifjúságomat!

Gyulai Pál

Téged hallak, ha tompán zúg a hullám

és partra döng;
a ligetben, ha néma csend borul rám,
téged köszönt.

Lelkünk egymástól bármily messze válva
összetalál.
A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára.
Oh, jössz-e már?!

Johann Wolfgang Goethe

s nyárvégi csönd napozna     az álmos kerteken,

a lomb között gyümölcsök     ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén     a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan     a lassu délelőtt, -
de hisz lehet talán még!     a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom,     kiálts rám! s fölkelek!

Radnóti Miklós

Aztán, hogy elváltunk, sokára nagyon sokára

levelet hozott tőle a reggeli posta.
Kedvesem, írta sűrű,kerek, kis betűkkel
naponta gondolok rád a mióta nem láttalak,
úgy érzem, szebb vagy, mint valaha...

Kassák Lajos

	Foto: Torremountain