![]() Petőfi versének vázlatos elemzése. |
|
A természet vadvirágaDardanus-féle kritikusaimhozMit ugattok, mit haraptok Nem verték belém tanítók Nem virítok számotokra, Hát azért nekem örökre Petőfi Sándor |
![]() Fotó:Dawn Endico |
Elemzés
A természet vadvirága (1844)
A mű válasz a kritikusok éles támadásaira,
akik „durva, parlagi” nyelvhasználata miatt utasították el
verseit. A vers alapképe, a lírai ént megjelenítő metafora szerepel a címben.
Öntudatos, saját értékeivel tisztában lévő ember nyilatkozik meg, indulatosan szól támadóihoz, kemény
hangon utasítja vissza a jogtalannak tartott kritikát.
Feszes, lekerekített kompozíciójú vers.
Az első és az utolsó versszakban a kritikusokhoz fordul, az őt ért
támadásokra reflektál. A középső részben (3. 4. vsz.) költészetének jellemzőit, költői ars poeticáját
fogalmazza meg. A refrénben hangsúlyosan tér vissza az önmetafora.
Alapképe a vadvirág–metafora. A kép sűrítve jeleníti meg ars poeticájának eszmei tartalmát: a
kifinomultságot elveti, mégis szép, erőteljes, természetes, a beszélt nyelvhez közelálló költészet
eszményét.
A vers motívumai
két ellentétes pólus körül csoportosíthatók:
vadvirág – üvegházak satnya sarjadékai
szabad, korlátlan lélek – bottal beléjük vert szabályok
ép ízlés – gyönge, kényes, romlott gyomor stb.
Az egyik pólus az elvetett, a másik a magáénak vallott költészetfelfogást jeleníti meg. A természetes,
szertelen, ösztönös, szabályokat elvető költészet eszményét vallja.
Az intonáció indulatossága
(pl. „hitvány ebek”, „Szépen békét hagyjatok”) végigkíséri a verset,
lendületet, dinamikát ad a szövegnek. Erőteljes kifejezéseket, hétköznapi fordulatokat használ. Mintegy
megerősíteni akarja a kritika vádjait.
Versforma: kétütemű 8 és 7 szótagos sorok váltakozásaiból épül fel a versszak. Szándékoltan hanyag
rímek.
Rímképlete: xaxaxbxb
![]() Fotó:Dawn Endico |


